Progressive disclosure
A progressive disclosure olyan minta, amely először a legfontosabb információkat és opciókat mutatja, a részletes vagy ritkább lehetőségeket pedig szükség esetén tárja fel.
Röviden
A progressive disclosure olyan minta, amely először a legfontosabb információkat és opciókat mutatja, a részletes vagy ritkább lehetőségeket pedig szükség esetén tárja fel.
Vizuálisan
A haladó részleteket akkor mutasd, amikor szükség van rájuk
Ugyanazt a helyzetet kétféleképp nézd meg: először a tipikus hibát, utána azt a megoldást, amelyik jobban támogatja a felhasználó feladatát.
×
GYAKORI HIBA
Minden beállítás nyitva az első pillanatban
Értesítések
○
SMS
○
Push
○
Gyakoriság
○
Csendes idő
○
Csatornák
○
Kivételek
○
A ritkán használt opciók elnyomják az alapfeladatot és növelik a kezdő felhasználó terhelését.
✓
HELYES IRÁNY
Alapbeállítások először, részletek igény szerint
Értesítések
Email értesítések
●
További beállítások
A fő feladat egyszerű marad, a haladó lehetőségek pedig elérhetők anélkül, hogy folyamatosan zajt okoznának.
Mit jelent a progressive disclosure?
A progressive disclosure olyan minta, amely először a legfontosabb információkat és opciókat mutatja, a részletes vagy ritkább lehetőségeket pedig szükség esetén tárja fel.
Ezzel csökkenthető az első képernyő komplexitása anélkül, hogy a fejlett funkciókat eltávolítanád.
A legfontosabb alapelvek
- Az alapfeladat maradjon közvetlen.
- Haladó opciók legyenek megtalálhatók.
- A rejtett tartalom állapota legyen felismerhető.
- Ne rejts el kötelező információt.
Gyakorlati példa
Egy export dialogban elsőre elég lehet a fájltípus és export gomb. A ritkán használt tömörítési, méretezési és metaadat opciók kerülhetnek „Speciális beállítások” alá.
Alap opciók → részletes beállítások
Alap beállítások
További lehetőségek
Haladó részletek
Gyakori hibák
- Mindent accordionba rejteni.
- Alapvető akciókat „Továbbiak” menü mögé tenni.
- Rejtett állapotot nem jelezni.
Hogyan alkalmazd a saját felületeden?
Ne izolált szabályként kezeld a témát. A progressive disclosure akkor működik jól, ha a felhasználó céljával, a tartalom fontossági sorrendjével és a teljes felület többi döntésével együtt vizsgálod.
Teszteld valós feladattal: adj a felhasználónak konkrét célt, figyeld meg, hol bizonytalanodik el, mit ért félre, és mely pontokon kell indokolatlanul gondolkodnia. A jó UI/UX döntés nem attól jó, hogy látványos, hanem attól, hogy kiszámíthatóbbá és könnyebbé teszi a feladat elvégzését.
A vizuális minőség és a használhatóság nem egymás ellenfelei. A jó felület mindkettőt ugyanannak a felhasználói célnak rendeli alá.
Ne törvényként, hanem diagnosztikai eszközként használd
A UX-ben használt pszichológiai „törvények” jó gondolkodási keretek, de nem helyettesítik a konkrét kontextust. Nem az a cél, hogy minden képernyőre ráhúzz egy elvet, hanem hogy meg tudd magyarázni, miért lehet egy döntés lassú, bizonytalan vagy hibára hajlamos.
Ha egy elv alapján változtatsz a felületen, ellenőrizd a hatását. Lehet, hogy kevesebb opció gyorsít egy döntést, de ha emiatt a fontos lehetőségek rejtetté válnak, a teljes feladat rosszabb lesz. A mérce mindig a felhasználói cél sikeres elvégzése.
- az elv konkrét problémát magyaráz-e
- a változtatás tényleg csökkenti-e a terhelést
- nem okozol-e új problémát egy másik ponton
Gyakori kérdések
Miért fontos a progressive disclosure?
Ezzel csökkenthető az első képernyő komplexitása anélkül, hogy a fejlett funkciókat eltávolítanád.
Mikor érdemes tesztelni?
Már korai wireframe vagy prototípus szinten is. Minél később derül ki egy alapvető használhatósági probléma, annál drágább lehet a javítása.