A Google 2026. augusztus 31-én eltávolította a Chrome Web Store-ból az összes megmaradt Manifest V2 alapú böngészőbővítményt. Ezzel lezárult a Chrome bővítményplatformjának több éve tartó átállása a Manifest V3 rendszerre.

A változás nem csupán azt jelenti, hogy új Manifest V2 bővítmények már nem jelenhetnek meg a Chrome Web Store-ban. A Google hivatalos ütemterve szerint a még bent maradt MV2-bővítményeket is eltávolították az áruházból, így azok a továbbiakban nem telepíthetők újra és frissítést sem kaphatnak a Chrome Web Store-on keresztül.

A Chrome for Developers hivatalos Manifest V2 támogatási ütemterve augusztus 31-ét jelölte meg a kivezetési folyamat egyik utolsó állomásaként. Ettől a naptól minden megmaradt Manifest V2 bővítményt eltávolítottak a Chrome Web Store kínálatából.

Mi történik a már telepített Manifest V2 bővítményekkel?

Van egy fontos különbség az áruházból való eltávolítás és a böngészőben való működés között. A Google dokumentációja szerint azok a Manifest V2 bővítmények, amelyeket Chrome 138-on vagy egy korábbi Chrome-verzión már telepítettek, egyelőre a felhasználó rendszerén maradhatnak.

Ez azonban már csak átmeneti állapot. Ezek a bővítmények nem frissíthetők a Chrome Web Store-on keresztül, és ha eltávolítják őket a böngészőből, az áruházból már nem lehet őket újratelepíteni.

Chrome 139-től végleg megszűnik a Manifest V2 működése

A tényleges böngészőtámogatás kivezetése már korábban elkezdődött. A Google 2025. július 24-én közölte, hogy Chrome 138-ban minden normál felhasználónál letiltotta a Manifest V2 bővítményeket, és azokat már nem lehetett újra engedélyezni.

A vállalati környezetek számára biztosított ExtensionManifestV2Availability szabályzat Chrome 139-ben szintén megszűnik. A Google szerint emiatt a Chrome 139-re vagy újabb verzióra frissítő felhasználóknál a Manifest V2 bővítmények már nem működnek.

A Chrome 138 tehát az utolsó olyan Chrome-verzió, amelyben speciális vállalati beállítással még fennmaradhatott a Manifest V2 támogatása.

A manifest egy Chrome-bővítmény egyik alapvető konfigurációs fájlja. A manifest.json többek között meghatározza a bővítmény nevét, verzióját, jogosultságait, háttérfolyamatait és azt, hogy milyen böngészőfunkciókhoz férhet hozzá.

A Manifest V2 ennek a bővítményplatformnak a korábbi generációja volt. A Manifest V3 a Google újabb modellje, amely több ponton megváltoztatta a Chrome-bővítmények működését, különösen a háttérfolyamatok, a hálózati kérések kezelése, a jogosultságok és a távoli kód futtatása területén.

Miért vezette be a Google a Manifest V3-at?

A Google a Manifest V3 fő céljai között a biztonság, az adatvédelem és a teljesítmény javítását emeli ki. Az új rendszer több olyan lehetőséget korlátoz, amelyekkel egy bővítmény nagy mennyiségű felhasználói adathoz vagy hálózati forgalomhoz férhetett hozzá.

A változás egyik fontos eleme, hogy a Manifest V3 bővítmények nem tölthetnek be és futtathatnak tetszőleges, távolról hosztolt JavaScript-kódot. A működéshez szükséges programlogikának alapvetően a bővítmény csomagjában kell lennie, így azt a Chrome Web Store ellenőrzési folyamata is vizsgálhatja.

A háttéroldalakat service workerek váltották fel

A Manifest V2 bővítmények tartós háttéroldalakat használhattak, amelyek akkor is futhattak, amikor a bővítmény éppen nem végzett látható feladatot. Manifest V3 alatt ezeket extension service workerek váltják fel.

A service worker eseményvezérelt módon működik, és amikor nincs rá szükség, leállhat. A Google szerint ennek egyik előnye, hogy a bővítmények háttérfolyamatai kevesebb erőforrást használhatnak.

A hálózati kérések kezelése is megváltozott

Az átállás egyik legtöbbet vitatott része a hálózati kérések kezelésének módosítása volt. Manifest V2 alatt a bővítmények a webRequest API blokkoló működésével programozottan vizsgálhattak és módosíthattak hálózati kéréseket.

Manifest V3-ban a Google sok ilyen feladathoz a declarativeNetRequest API használatát helyezi előtérbe. Ennél a bővítmény előre meghatározott szabályokat ad át a böngészőnek, ahelyett hogy minden egyes hálózati kérés feldolgozásában közvetlenül részt venne.

Miért volt vitatott a Manifest V3 átállás?

A Manifest V3 bevezetése hosszú folyamat volt, és a fejlesztői közösség több alkalommal jelezte, hogy bizonyos Manifest V2 funkciók megfelelő helyettesítése még nem áll rendelkezésre. A Google emiatt korábban módosította és elhalasztotta a kivezetési ütemtervet, miközben új API-kat és további lehetőségeket adott a Manifest V3 platformhoz.

A hálózati kérések kezelésének változása különösen a tartalomszűrő és reklámblokkoló bővítmények miatt kapott nagy figyelmet. A Manifest V3 azonban nem általánosan tiltja a reklámblokkolást: a változás elsősorban azt érinti, milyen API-kon és milyen szabályok alapján hajthatják végre a bővítmények ezeket a műveleteket.

Mit jelent a változás egy átlagos Chrome-felhasználónak?

A legtöbb felhasználónak nincs szüksége manuális beavatkozásra, ha az általa használt bővítmény fejlesztője már kiadott Manifest V3-kompatibilis verziót. Az ilyen bővítmények továbbra is elérhetők és frissíthetők a Chrome Web Store-ban.

Probléma azoknál a régi bővítményeknél lehet, amelyeket a fejlesztő nem migrált Manifest V3-ra. Ezek Manifest V2 változatai már nem érhetők el a Chrome Web Store-ban, és új Chrome-verziókban nem használhatók.

Mit jelent mindez Chrome-bővítmények fejlesztőinek?

Egy aktívan karbantartott Chrome-bővítménynél a Manifest V3-ra való átállás már nem opcionális jövőbeli feladat. Ha egy fejlesztő továbbra is a Chrome Web Store-on keresztül szeretné terjeszteni és frissíteni a bővítményét, annak Manifest V3-kompatibilisnek kell lennie.

Nem elég egyszerűen átírni a manifest_version értékét

Egy összetettebb Manifest V2 bővítmény migrációja nem feltétlenül oldható meg azzal, hogy a manifest.json fájlban a 2-es verziószámot 3-ra cseréljük. A háttérfolyamatok életciklusa, az API-k, a jogosultságok és bizonyos hálózati funkciók működése is eltérhet.

A Google ezért külön Manifest V3 migration checklistet tart fenn, amely végigvezeti a fejlesztőket a manifest, a service worker, az API-k, a biztonsági beállítások és a publikálás ellenőrzésén.

Röviden: mi változott a Chrome Web Store-ban?

Lezárult a Chrome-bővítmények többéves átállása

A 2026. augusztus 31-i Web Store-eltávolítás inkább egy hosszú folyamat lezárása, mint egyetlen hirtelen változás. A Chrome Web Store már évekkel korábban megszüntette az új Manifest V2 bővítmények fogadását, majd a Google fokozatosan letiltotta a régi platformot a Chrome különböző kiadásaiban.

A mostani állapot azonban már egyértelmű: új Chrome-bővítmény fejlesztésénél és egy meglévő extension további karbantartásánál a Manifest V3 jelenti a támogatott irányt. A Manifest V2 pedig az áruházból való eltávolítással gyakorlatilag végleg a Chrome korábbi technológiái közé került.

A Google hivatalos idővonala részletesen felsorolja a Manifest V2 kivezetésének egyes lépéseit és a Chrome-verziókhoz kapcsolódó változásokat.

A Manifest V3 működéséről és a platform legfontosabb változásairól a Chrome for Developers külön dokumentációt tart fenn.

Ha saját weboldalad technikai SEO-beállításait, metaadatait és más fontos webes elemeit ellenőriznéd, a ByBence ingyenes eszközei külön oldalon érhetők el.

A modern webfejlesztéshez kapcsolódó fogalmakról és technológiákról a ByBence Academy további magyar nyelvű anyagokat tartalmaz.

A Google 2026. augusztus 31-én eltávolította a Chrome Web Store-ból az összes megmaradt Manifest V2 bővítményt. Mutatjuk, mit jelent a változás a felhasználóknak és a Chrome-bővítmények fejlesztőinek.

Chrome for Developers – Manifest V2 support timeline

Chrome for Developers – Manifest V3

Chrome for Developers – Manifest V3 migration guide

Vége a Manifest V2-nek: a Google eltávolította a régi Chrome-bővítményeket a Web Store-ból

A Google részletesen bemutatta European Search Dataset Licensing Programját, amelynek keretében jogosult európai keresőszolgáltatók hozzáférhetnek a Google Search bizonyos keresési adataihoz. A megosztandó adatkör többek között rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokat tartalmaz az Európai Gazdasági Térségből.

A program hátterében az Európai Unió Digital Markets Act szabályozása áll. Az Európai Bizottság 2026. július 16-án kötelező intézkedéseket határozott meg arra vonatkozóan, hogyan kell a Google-nek hozzáférést biztosítania ezekhez az adatokhoz. A Google augusztus végére frissítette a program nyilvános oldalát a részletesebb jogosultsági és jelentkezési feltételekkel.

Pontosan milyen Google Search-adatok válhatnak elérhetővé?

Az Európai Bizottság és a Google dokumentációja alapján nem egyszerű statisztikai összesítésekről van szó. A Search Dataset olyan adatkategóriákat tartalmazhat, amelyekhez hasonló adatokat a Google maga is felhasznál keresőszolgáltatásának fejlesztéséhez.

Ez különösen értékes adatkör, mert a Google hatalmas keresési volumenéből származó felhasználói interakciókhoz más keresőszolgáltatók saját rendszereikből nem tudnak hasonló léptékben hozzáférni.

Nem a Google keresési algoritmusát adják oda

Fontos különbség, hogy a program nem jelenti a Google rangsorolási algoritmusának, forráskódjának vagy keresési technológiájának megnyitását. Az Európai Bizottság kifejezetten keresési adatokról beszél, amelyeket más szolgáltatók saját keresési technológiájuk fejlesztésére használhatnak.

Egy külső szolgáltató tehát nem fogja megkapni azt a képletet, amely alapján a Google eldönti, melyik weboldal legyen az első találat. Olyan adatokhoz férhet hozzá, amelyekből saját keresőrendszere tanulhat és fejlődhet.

A változás alapja az Európai Unió Digital Markets Act szabályozása. A Google Search a DMA alapján kapuőrnek minősített szolgáltatás, ezért speciális kötelezettségek vonatkoznak rá.

Az Európai Bizottság szerint a Google több mint 90 százalékos keresőpiaci részesedéssel rendelkezik Európában, és ebből adódóan olyan mennyiségű felhasználói keresési adatot képes gyűjteni, amelyhez kisebb versenytársai nem férnek hozzá. Ezek az adatok közben tovább használhatók a Google saját keresőjének fejlesztésére, ami tovább erősítheti ezt az előnyt.

A szabályozás célja ezért az, hogy megfelelő feltételek mellett más online keresőmotorok is hozzáférhessenek a keresési piac szempontjából értékes adatok egy részéhez.

AI-keresők is jogosultak lehetnek az adatokra

A szabályozás egyik különösen érdekes része, hogy nem feltétlenül csak hagyományos Google-versenytársak használhatják a rendszert. Az Európai Bizottság szerint olyan AI-chatbotok is jogosultak lehetnek, amelyek tényleges online keresőmotor-funkciókat biztosítanak és megfelelnek a program követelményeinek.

Ez azért jelentős, mert az AI-alapú keresés egyre közvetlenebb versenytársa a hagyományos keresőmotoroknak. A Google keresési adatai elméletileg olyan rendszerek fejlesztését is segíthetik, amelyek a klasszikus találati lista helyett generatív válaszokkal dolgozzák fel a webes információkat.

Nem töltheti le bárki a Google keresési adatbázisát

A Search Dataset nem nyilvános adatbázis, és egy átlagos weboldal-tulajdonos, SEO-s vagy fejlesztő nem kérhet automatikusan hozzáférést. A Google részletes jogosultsági feltételeket határozott meg a jelentkezők számára.

A program tehát elsősorban valódi keresőszolgáltatóknak készült, nem pedig általános SEO-adatforrásnak.

A Google mintákat is biztosít majd az adatokból

A teljes Search Dataset licencelése előtt a jogosult jelentkezők különböző adatminta-csomagokat kérhetnek. A Google dokumentációja három szintet különböztet meg.

A Google jelenlegi ütemezése szerint ezek az adatminta-lehetőségek 2026. november 16-tól válnak elérhetővé.

Szigorú adatvédelmi követelmények vonatkoznak a rendszerre

A keresési adatok érzékenysége miatt a hozzáférés komoly adatvédelmi és információbiztonsági feltételekhez kötött. A program dokumentációja szerint a jogosult szervezeteknek megfelelő adatszeparációt, hozzáférés-ellenőrzést és naplózást kell kialakítaniuk.

Bizonyos hozzáférési szintekhez független harmadik fél által végzett audit és úgynevezett reasonable assurance jelentés is szükséges. A teljes adatkészlet folyamatos használatához később rendszeres ellenőrzés is tartozik.

A keresési előzményeket és Google-fiókokat nem adják át

Az adatmegosztás nem jelenti azt, hogy más keresők szabadon hozzáférhetnek egy konkrét Google-felhasználó teljes keresési előzményeihez vagy fiókadataihoz. Az Európai Bizottság több anonimizálási korlátozást is előír.

Szeptember 17-én jön a következő fontos lépés

A Google tájékoztatása szerint 2026. szeptember 17-től kezdi biztosítani a releváns jelentkezők számára a részletes adatlicenc-megállapodást. Ebben szerepelnek majd a technikai, biztonsági és szerződéses követelmények további részletei.

A teljes rendszer kiépítése ennél hosszabb folyamat. Az Európai Bizottság ütemezése alapján az anonimizált keresési adatkészlet véglegesítésének egyik fontos határideje 2026 novembere, a végleges árazási ajánlat pedig 2027 januárjára várható.

Fizetni is kellhet a Google Search-adatokért

A program nem általánosan ingyenes. A hozzáférés díjazása úgynevezett FRAND – fair, reasonable and non-discriminatory – feltételeken alapul. A szabályozás korlátozza, milyen költségeket számíthat fel a Google, és a díjazás alapját a hozzáférés biztosításának többletköltségei, valamint egy meghatározott megtérülési ráta adhatja.

Mit jelenthet mindez a keresőpiac számára?

A Google egyik legnehezebben reprodukálható előnye nem kizárólag maga a keresési algoritmus, hanem az a hatalmas mennyiségű interakciós adat is, amelyet több milliárd keresés során képes összegyűjteni. Egy új keresőmotor számára ezt a visszacsatolási rendszert rendkívül nehéz nulláról felépíteni.

Ha a jogosult versenytársak valóban használható rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokhoz jutnak, az csökkentheti ezt a belépési akadályt. Ettől azonban még nem következik automatikusan, hogy rövid időn belül új keresők veszélyeztetik a Google pozícióját: az adatok mellett infrastruktúra, index, rangsorolási technológia és megfelelő felhasználói termék is szükséges.

A program közvetlenül nem módosítja a Google rangsorolási rendszerét, ezért a weboldal-tulajdonosoknak nincs miatta új technikai SEO-feladatuk. Nem új rangsorolási tényezőről és nem Google algoritmusfrissítésről van szó.

Hosszabb távon azonban fontos lehet a változás. Ha több kereső és AI-alapú keresési szolgáltatás képes versenyképesebb rendszert építeni a Google által megosztott adatok segítségével, a webes keresési forgalom kevésbé koncentrálódhat egyetlen szolgáltató köré.

Ha a saját weboldalad Google Search teljesítményét szeretnéd vizsgálni, a ByBence ingyenes SEO-eszközei külön oldalon érhetők el.

Röviden: mit nyit meg a Google Európában?

A Google egyik legértékesebb erőforrása válik részben hozzáférhetővé

A European Search Dataset Licensing Program nem jelenti a Google Search technológiájának megnyitását, mégis szokatlanul értékes adatkört tesz elérhetővé. A felhasználói lekérdezésekből, találati rangsorokból, megtekintésekből és kattintásokból származó adatok olyan visszacsatolást biztosítanak, amelyet egy kisebb keresőmotor önmagában csak jóval kisebb léptékben tud összegyűjteni.

A program valódi hatása ezért valószínűleg nem egyik napról a másikra lesz látható a Google találati oldalain. A fontosabb kérdés az, hogy a következő években a keresőmotorok és az AI-alapú keresési szolgáltatások mennyire tudják felhasználni ezt az adatkört saját rendszereik fejlesztésére és a Google-lel való versenyre.

A program jogosultsági feltételeit, az adatkör leírását és a jelentkezési folyamatot a Google Search Central hivatalos oldalán tette közzé.

Az Európai Bizottság külön oldalon részletezi, milyen adatokat kell a Google-nek megosztania, és mi a DMA-intézkedés célja.

A Google részletesen bemutatta European Search Dataset Licensing Programját. Jogosult európai keresőszolgáltatók rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokhoz férhetnek hozzá. Mutatjuk, mit jelent a változás és kik használhatják az adatokat.

Google Search Central – European Search Dataset Licensing Program

European Commission – Sharing of Google Search data

European Commission – Digital Markets Act

Megnyitja keresési adatainak egy részét a Google Európában – lekérdezési és kattintási adatok is elérhetők lesznek

Az OpenAI 2026. szeptember 3-án bemutatta a GPT-6 Astrát, a vállalat új csúcsmodelljét. Az új rendszer nem egyszerűen gyorsabb vagy pontosabb szöveges AI-modellként érkezik: az OpenAI elsősorban olyan összetett feladatokra fejlesztette, amelyek során az AI-nak böngészőt, számítógépes alkalmazásokat, fejlesztői eszközöket és más szoftvereket kell használnia egy több lépésből álló cél teljesítéséhez.

Az OpenAI szerint a GPT-6 Astra jelenleg a vállalat legintelligensebb és leginkább összehangolt modellje, amely új eredményeket ért el többek között számítógép-használatban, böngészésben, szoftverfejlesztésben, kiberbiztonságban, tudományos feladatokban és professzionális munkafolyamatokban. A modell bevezetése először korlátozott szervezeti körben indul, majd a következő napokban a ChatGPT fizetős csomagjaiban, az OpenAI API-ban és az AWS-en is megjelenik.

A GPT-6 Astra az OpenAI új frontier modellje és a GPT-6 modellcsalád egyik első nyilvánosan bemutatott tagja. Az Astra egyik legfontosabb különbsége az előző generációkhoz képest, hogy a képességeit nem kizárólag kérdések megválaszolására vagy szövegek generálására optimalizálták.

A modell képes hosszabb, több lépésből álló digitális munkafolyamatok végrehajtására. Az OpenAI példái között dokumentumok és prezentációk elkészítése, programozási feladatok, kutatás, böngészés, professzionális szoftverek használata, weboldalak és alkalmazások készítése, valamint tudományos munkafolyamatok is szerepelnek.

A GPT-6 Astra egyik legnagyobb újítása a számítógép önálló használata

Az Astra egyik legfontosabb területe a computer use, vagyis a számítógépes felületek AI általi használata. Ez azt jelenti, hogy a modell megfelelő környezetben nem kizárólag elmondja, hogyan kell végrehajtani egy feladatot, hanem képes lehet maga is végigmenni annak lépésein.

Az ilyen rendszerek számára egy weboldal vagy alkalmazás nem pusztán feldolgozandó szöveg. Az AI-nak meg kell értenie a képernyőn látható elemeket, el kell döntenie, melyik vezérlővel kell interakcióba lépnie, követnie kell a feladat aktuális állapotát, majd az eredmény alapján meg kell határoznia a következő lépést.

Az OpenAI által közölt OSWorld 2.0 értékelésen a GPT-6 Astra 72,6 százalékos eredményt ért el, míg a GPT-5.6 Sol 65,7 százalékot. A ScreenSpot-Pro vizuális feladatain az Astra 92,7 százalékos eredményt ért el a GPT-5.6 Sol 76,9 százalékával szemben.

Weboldalakat, alkalmazásokat és játékokat is képes építeni

Webfejlesztési szempontból különösen érdekes, hogy az OpenAI az Astra vizuális és szoftverfejlesztési képességeit is jelentősen továbbfejlesztette. A vállalat szerint a modell erősebb vizuális döntéseket tud hozni weboldalak, játékok, alkalmazások és más digitális felületek létrehozásakor.

A GPT-6 Astra nem kizárólag forráskódot képes előállítani. A számítógép-használati képességekkel együtt olyan fejlesztési folyamatok válhatnak lehetségessé, amelyekben az AI elkészíti a kódot, használja a szükséges fejlesztői eszközöket, ellenőrzi az eredményt, majd a tapasztalt hibák alapján tovább módosítja a projektet.

Az OpenAI Codex környezetében az Astra emellett egy új kontextuskezelési megoldást is kap. Hosszú fejlesztési munkamenetek során a modell jegyzeteket őrizhet meg a korábbi kontextusablakokból, a régebbi munkamenetek pedig kereshetők maradhatnak. Ez csökkentheti annak esélyét, hogy egy nagyobb refaktorálás vagy hosszú hibakeresés során elveszjenek korábbi követelmények és teszteredmények.

Több mint egymillió tokenes kontextusablakot kapott az Astra

Az OpenAI API dokumentációja szerint a GPT-6 Astra 1 050 000 tokenes kontextusablakkal rendelkezik, a maximális kimenet pedig 128 000 token lehet. Ez különösen nagy kódbázisok, hosszú dokumentumok, kutatási anyagok és összetett, több forrásból dolgozó munkafolyamatok esetén lehet fontos.

A hosszú kontextus önmagában nem jelenti azt, hogy minden feladatnál érdemes több százezer tokent a modellnek adni. A jelentősége inkább abban van, hogy az Astra olyan feladatokkal is dolgozhat, amelyek korábban több külön feldolgozási lépést vagy agresszív összefoglalást igényeltek.

A programozás az Astra egyik kiemelt területe

Az OpenAI a GPT-6 Astrát az eddigi legerősebb szoftverfejlesztési modelljeként mutatta be. A fejlesztés itt is túlmutat a kódrészletek generálásán: az Astra célja, hogy hosszabb agentikus fejlesztési feladatok során is követni tudja a projekt állapotát, használja a rendelkezésére álló eszközöket és ellenőrizze saját munkáját.

A Terminal-Bench 4.0 értékelésen, amely összetett terminálalapú feladatokat vizsgál, az Astra 57,9 százalékos eredményt ért el. Az OpenAI által közölt összehasonlításban a GPT-5.6 Sol 37,3 százalékot ért el ugyanezen az értékelésen.

Ez fejlesztői szempontból azért fontos, mert az AI-programozás következő lépcsője egyre kevésbé arról szól, hogy a modell képes-e egy függvényt megírni. A nehezebb probléma az, hogy képes-e egy teljes fejlesztési feladatot értelmezni, több fájlon dolgozni, eszközöket használni, tesztelni és közben megtartani a projekt korábbi követelményeit.

Az OpenAI szerint az Astra a professzionális munkában is nagyot lépett előre

A GPT-6 Astra fejlesztésének másik fontos célja a valódi irodai és szakmai munkafolyamatok kezelése. Az OpenAI szerint a modell dokumentumokat, prezentációkat, táblázatokat és elemzéseket is képes úgy elkészíteni, hogy közben meglévő sablonokat és vizuális elvárásokat követ.

Az AutomationBench értékelésen az Astra 41,4 százalékos eredményt ért el, szemben a GPT-5.6 Sol 18,1 százalékával. Az Agents’ Last Exam számítógépes munkafolyamatokat vizsgáló tesztjén az Astra 59,3 százalékot, a GPT-5.6 Sol pedig 53,6 százalékot ért el az OpenAI által közölt konfigurációkban.

A kiberbiztonsági képességek miatt az Astra különösen érzékeny modell

Az Astra fejlődésének egyik legfontosabb és egyben legérzékenyebb része a kiberbiztonság. Az OpenAI szerint ez az első olyan szélesebb körben bevezetett modellje, amely eléri a vállalat Preparedness Framework rendszerének Critical kiberbiztonsági képességi szintjét.

Ez az OpenAI meghatározása szerint azt jelenti, hogy megfelelő eszközökkel és hozzáféréssel a modell korábban ismeretlen szoftveres sebezhetőségeket is képes lehet megtalálni, illetve azok kihasználására szolgáló módszereket kidolgozni magas szinten védett rendszerek ellen. Emiatt az OpenAI az Astra bevezetését további biztonsági korlátozásokkal és monitorozással egészítette ki.

A képesség kettős felhasználású: ugyanaz a technológia, amely veszélyes lehet támadók kezében, a védekező biztonsági csapatok számára is lehetővé teheti sérülékenységek gyorsabb felismerését és javítását. Az Astra bevezetésének ezért a modell teljesítménye mellett a biztonság is központi témája.

Miben jobb a GPT-6 Astra a GPT-5.6 Solnál?

Az OpenAI által közzétett értékelések alapján a legnagyobb különbségek nem feltétlenül a hagyományos kérdés-válasz feladatokban jelennek meg. Az Astra előnye különösen azokban a munkafolyamatokban látható, amelyekhez több lépés, eszközhasználat, vizuális értelmezés vagy hosszabb önálló munkavégzés szükséges.

Mikor lesz elérhető a GPT-6 Astra a ChatGPT-ben?

A GPT-6 Astra bevezetése 2026. szeptember 3-án kezdődött korlátozott szervezeti hozzáféréssel. Az OpenAI közlése szerint a következő napokban a ChatGPT Plus, Pro, Business és Enterprise felhasználói számára is elérhetővé válik, valamint megjelenik az OpenAI API-ban és az AWS-en.

Az Astra használata a támogatott ChatGPT-előfizetések meglévő használati keretébe kerül, és további kreditek vásárlására is lesz lehetőség. A Pro, Business és Enterprise csomagokhoz GPT-6 Astra Pro hozzáférés is érkezik.

Mivel fokozatos bevezetésről van szó, attól, hogy az Astra hivatalosan megjelent, még nem feltétlenül láthatja minden jogosult felhasználó azonnal a saját ChatGPT-fiókjában.

Az OpenAI jelenlegi API-dokumentációja szerint a GPT-6 Astra modellazonosítója gpt-6-astra. Az alapár egymillió bemeneti tokenre 10 dollár, egymillió kimeneti tokenre pedig 50 dollár. A gyorsítótárazott bemenet egymillió tokenenként 1 dollárba kerül.

Az Astra tokenenként így drágább a GPT-5.6 Solnál, az OpenAI ugyanakkor több értékelésén azt állítja, hogy bizonyos összetett feladatokat kevesebb kimeneti tokennel és alacsonyabb becsült teljes feladatköltséggel képes megoldani. Emiatt a tényleges költséget nem kizárólag a tokenár, hanem az adott munkafolyamat teljes erőforrásigénye alapján érdemes összehasonlítani.

Mit jelent a GPT-6 Astra webfejlesztőknek?

Webfejlesztőként az Astra legérdekesebb változása nem az, hogy újabb modell tud React- vagy JavaScript-kódot írni. Sokkal fontosabb az a tendencia, hogy a modellek a kód generálásától fokozatosan a teljes fejlesztési környezet használata felé mozdulnak.

Egy agentikus fejlesztési rendszer például képes lehet egy hibajegy értelmezésére, a releváns fájlok felkutatására, a módosítás elkészítésére, az alkalmazás elindítására, a böngészőben történő ellenőrzésre, a tesztek futtatására, majd a tapasztalt problémák alapján újabb módosítások végrehajtására.

Ez nem teszi automatikusan feleslegessé a fejlesztőt. A rendszerarchitektúra, az üzleti követelmények, a biztonság, az adatkezelés, a felhasználói élmény és annak eldöntése, hogy egy automatizált változtatás valóban helyes-e, továbbra is olyan területek, ahol emberi döntésekre van szükség. A fejlesztő szerepe viszont egyre inkább eltolódhat a manuális kódírástól a rendszerek tervezése, ellenőrzése és irányítása felé.

A ByBence Academy UI/UX és webes tananyagai a modern weboldalak tervezésének és felépítésének gyakorlati alapjaival foglalkoznak.

Mit jelent az Astra a weboldalak jövője szempontjából?

Az egyre jobb computer use modellek a weboldalak tervezésére is hatással lehetnek. Egy webes felületet a jövőben nem kizárólag emberek használnak majd: AI-agentek is navigálhatnak rajta, kereshetnek információt, tölthetnek ki űrlapokat vagy hajthatnak végre engedélyezett munkafolyamatokat.

Ez felértékelheti a jól strukturált HTML-t, a szemantikusan egyértelmű felületeket, a megfelelő címkézést, az akadálymentességet és a kiszámítható interakciókat. Ezek eddig is jó webfejlesztési gyakorlatnak számítottak, az AI-agentek terjedésével azonban újabb felhasználási módot kaphatnak.

Az OpenAI már az AGI korszakáról beszél – de ez nem egy objektív mérföldkő

Az Astra bemutatását az OpenAI vezetői az általános mesterséges intelligencia fejlődésének fontos állomásaként értelmezik. Az AGI, vagyis artificial general intelligence fogalmának azonban nincs egyetlen, iparágilag elfogadott technikai küszöbértéke, ezért abból, hogy egy vállalat egy modellt az AGI fejlődésének mérföldköveként ír le, önmagában nem következik, hogy létrejött volna egy minden definíció szerint emberi szintű általános intelligencia.

Az Astra esetében ezért érdemes különválasztani a vállalat hosszú távú állításait a közvetlenül mérhető változásoktól. Ami már most konkrétan vizsgálható, az a számítógép-használat, a programozás, a hosszú kontextus, a szakmai munkafolyamatok és a kiberbiztonság területén elért teljesítmény.

Röviden: mit érdemes tudni a GPT-6 Astráról?

Az Astra fontosabb lehet annál, hogy egyszerűen „megjelent a GPT-6”

A GPT-6 Astra jelentősége nem feltétlenül a modell nevében vagy egy-egy benchmarkeredményben van. Az OpenAI fejlesztési iránya egyértelműen azt mutatja, hogy az AI-rendszerek egyre inkább a digitális munka tényleges végrehajtása felé haladnak: böngésznek, programokat használnak, kódot módosítanak, dokumentumokat készítenek és hosszabb munkafolyamatokat követnek végig.

Ha ez az irány folytatódik, a következő évek egyik fontos kérdése már nem az lesz, hogy egy AI milyen jól tud válaszolni egy kérdésre, hanem az, hogy mennyire megbízhatóan tud egy teljes feladatot végrehajtani a valódi digitális környezetben. A GPT-6 Astra ennek a változásnak az egyik eddigi leglátványosabb példája.

A GPT-6 Astra képességeiről, benchmarkjairól és bevezetéséről az OpenAI hivatalos bemutatója tartalmazza a részletes adatokat.

Az OpenAI külön dokumentumban részletezi az Astra biztonsági értékelését és a modell kritikus kiberbiztonsági képességei miatt bevezetett védelmi intézkedéseket.

Fejlesztők számára az OpenAI API dokumentációja tartalmazza az Astra aktuális kontextusablakát, árazását, támogatott eszközeit és modellazonosítóját.

A ByBence ingyenes webes és SEO-eszközei külön felületen érhetők el.

Az OpenAI bemutatta a GPT-6 Astra modellt, amely jelentős előrelépést hoz számítógép-használatban, programozásban, böngészésben és összetett munkafolyamatok végrehajtásában. Mutatjuk, mit tud az új AI-modell, mikor érkezik a ChatGPT-be és mit jelent fejlesztőknek.

OpenAI – GPT-6 Astra: A new generation of intelligence

OpenAI – Safety overview: GPT-6 Astra

OpenAI API – GPT-6 Astra

OpenAI – Path to Astra

Reuters

Bemutatták a GPT-6 Astrát: az OpenAI új modellje már összetett számítógépes feladatokat is önállóan végez

A Google 2026. augusztus 30-tól megváltoztatta, hogyan érvényesülnek a site reputation abuse, vagyis a webhely hírnevével való visszaélés miatt kiosztott manuális intézkedések az Európai Gazdasági Térségben. Mivel Magyarország az EGT része, a változás a magyar felhasználóknak megjelenített Google-találatokat is érinti.

A módosítás nem általános algoritmusfrissítés, és nem azt jelenti, hogy a Google minden európai weboldalt másképp rangsorol. Egy konkrét spamirányelv, a site reputation abuse érvényesítéséről van szó, azon belül is a manuális intézkedések EGT-n belüli hatásáról.

A Google site reputation abuse szabálya olyan helyzeteket céloz, amikor harmadik féltől származó tartalmat egy már erős vagy megbízhatónak számító domainen azért publikálnak, hogy a tartalom kihasználja a fogadó webhely meglévő rangsorolási jeleit, és így előnyhöz jusson a Google Keresőben.

A probléma lényege tehát nem pusztán az, hogy egy webhely külső szerzőtől vagy partnertől származó tartalmat közöl. A Google azt vizsgálja, hogy a tartalom célja és elhelyezése a fogadó domain reputációjának kihasználásával próbálja-e manipulálni a keresési rangsort.

A Google Search Central augusztus 28-i bejelentése szerint a site reputation policy alapján kiosztott manuális intézkedések ettől az időponttól eltérő hatással járnak az EGT-n belüli és az azon kívüli kereséseknél.

Mit jelent az, hogy az érintett szekció önállóan rangsorolhat?

Ez a változás egyik legfontosabb része. A Google közlése szerint az EGT-ben a problémás webhelyszakasz elkülöníthető a keresőrendszereiben, és idővel a webhely többi részétől függetlenül rangsorolhat.

Gyakorlati értelemben ez azt jelentheti, hogy egy erős domainen működő, különálló harmadik fél által készített szekció nem feltétlenül örökli ugyanúgy a teljes domain rangsorolási előnyeit. A Google azonban nem közölt egyetlen, minden webhelyre alkalmazható képletet vagy pontos időt arra, mikor és hogyan történik meg ez az elkülönítés.

Az Európai Gazdasági Térségen kívüli kereséseknél a Google szerint a site reputation abuse miatt kiosztott manuális intézkedés továbbra is közvetlenül érinti az adott problémás webhelyrészt. A webhely többi része ugyanakkor – a korábbi működéshez hasonlóan – nem feltétlenül érintett.

Ez azt is jelenti, hogy ugyanannak az URL-nek vagy webhelyszakasznak eltérő keresési helyzete lehet attól függően, hogy a felhasználó az EGT-n belül vagy azon kívül keres.

Miért változtatott a Google Európában?

A Google közleménye szerint a módosítás az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követi. A vállalat a Digital Markets Act, vagyis a digitális piacokról szóló uniós szabályozás környezetében módosította az EGT-ben alkalmazott érvényesítési megközelítést.

A Google ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is fontosnak tartja a site reputation abuse elleni fellépést, mert a gyakorlat szerinte manipulálhatja a keresési találatokat és ronthatja a felhasználói élményt.

Magyarországot valóban érinti a változás?

Igen. Magyarország az Európai Unió tagjaként az Európai Gazdasági Térség része, ezért a Google által leírt EGT-specifikus működés a magyarországi felhasználóknak megjelenített keresési találatokra is vonatkozik.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden magyar weboldalon látható rangsorolási változás következik be. A bejelentés kifejezetten a site reputation abuse szabály alapján kiadott manuális intézkedések hatására vonatkozik.

A változás elsősorban nagyobb, erős organikus jelenléttel rendelkező domaineknél lehet fontos, amelyek külön aloldalakon vagy szekciókban harmadik fél által készített, kereskedelmi vagy rangsorolási célú tartalmat tesznek közzé.

Egy vendégcikk vagy szponzorált tartalom automatikusan szabálysértő?

Nem. A harmadik féltől származó tartalom önmagában nem egyenlő site reputation abuse-zal. A Google spamirányelve a visszaélésszerű felhasználást célozza, vagyis azt, amikor a tartalmat elsősorban azért helyezik egy másik webhelyre, hogy kihasználja annak már meglévő rangsorolási jeleit.

Egy valódi szerkesztőségi együttműködés, vendégszerző vagy releváns partneri tartalom ezért nem pusztán a külső szerző miatt válik problémássá. A tartalom célja, minősége, relevanciája és a publikálás módja együtt számít.

A legfontosabb lépés továbbra is az, hogy a webhely tulajdonosa átnézze azokat a tartalmi részeket, amelyeket nem a saját szerkesztősége vagy csapata készít, és megvizsgálja, miért kerültek a domainre. Ha egy szekció elsődleges célja kizárólag a domain tekintélyének kihasználása, az kockázatot jelenthet.

SEO szempontból mi a legfontosabb következtetés?

A változás azt erősíti meg, hogy a Google egy webhely egyes részeit nem feltétlenül kezeli minden esetben egységes reputációs egységként. Egy különálló tartalmi szekció önálló értékelése különösen fontossá válhat akkor, ha annak témája, szerzői háttere és üzleti célja erősen eltér a fő webhelytől.

Normál vállalkozói weboldalaknál, saját szolgáltatásoldalaknál vagy saját szerkesztésű szakmai blogoknál ebből nem következik új teendő. A frissítés nem általános büntetés az aloldalakra, hanem egy konkrét spamgyakorlat kezelésének európai módosítása.

A változás pontos részleteit a Google Search Quality csapata a Search Central hivatalos blogján tette közzé.

A site reputation abuse definíciója és példái a Google hivatalos spamirányelveiben olvashatók.

Ha a saját weboldalad technikai SEO-beállításait szeretnéd átnézni, a ByBence ingyenes SEO-eszközei külön felületen érhetők el.

A Google 2026. augusztus 30-tól eltérően kezeli a site reputation abuse miatti manuális intézkedéseket az EGT-ben. A változás Magyarországot is érinti: mutatjuk, pontosan mi változott és mit jelent SEO szempontból.

Google Search Central

Google Search spam policies

Változtatott a Google a site reputation abuse kezelésén Európában – Magyarországot is érinti

A Google Trends új Explore felületén kategóriák alapján is lehet keresési trendeket vizsgálni, és ehhez már nem feltétlenül kell előre megadni egy konkrét keresőkifejezést. A 2026. szeptember 2-án bemutatott frissítés célja, hogy egy témakörön belül pontosabban lehessen feltérképezni, mire keresnek az emberek egy adott országban és időszakban.

A változás SEO szempontból azért érdekes, mert a kulcsszókutatás egyik gyakori problémája, hogy a kutatás már eleve egy előre kitalált kulcsszóból indul. A kategóriaalapú nézet ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy előbb egy teljes tématerületet vizsgáljunk meg, és csak utána döntsük el, mely keresésekből érdemes cikket, landing oldalt vagy más tartalmat készíteni.

Mi változott a Google Trends Explore oldalán?

A Google közlése szerint az új Explore oldalon előre definiált kategóriák használhatók a Trends-adatok pontosabb szűrésére. A kategóriák egy meglévő keresőkifejezés mellett is alkalmazhatók, de önmagukban, keresőkifejezés nélkül is használhatók.

Ez utóbbi a legérdekesebb újdonság: egy kategória kiválasztása után a Google Trends képes megmutatni az adott témakörben leggyakrabban keresett kifejezéseket a kiválasztott régió és időszak alapján. Így például nem szükséges előre eldönteni, hogy pontosan milyen könyves, technológiai vagy üzleti kifejezés érdekel bennünket.

Miért hasznos ez SEO kulcsszókutatásnál?

A hagyományos kulcsszókutatás gyakran úgy kezdődik, hogy a weboldal tulajdonosa vagy a SEO-s összeír néhány szerinte fontos kifejezést. Ez működhet, de könnyen kimaradnak olyan témák, amelyeket a célközönség valójában sokkal gyakrabban vagy más megfogalmazásban keres.

A kategóriaszűrő egy másik kiindulópontot ad: nem a kulcsszóból indulunk ki, hanem a témából. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor új tartalmi területet építünk, szezonális kereséseket keresünk, vagy még nem tudjuk, pontosan milyen kifejezésekkel írják le a felhasználók a problémájukat.

A többjelentésű keresések is pontosabban vizsgálhatók

A Google Trends kategóriái akkor is hasznosak, amikor egy keresőkifejezésnek több jelentése van. Ugyanaz a szó kapcsolódhat például technológiához, szórakozáshoz, sporthoz vagy egy termékhez. Ha minden kapcsolódó keresést egyetlen adathalmazként vizsgálunk, könnyen félreérthetjük a trendet.

A megfelelő kategória kiválasztásával szűkíthető a kontextus, így a Trends-adat közelebb kerülhet ahhoz a keresési szándékhoz, amelyet a saját tartalmunkkal ténylegesen meg szeretnénk célozni.

Hogyan használható az új Google Trends funkció tartalomtervezésre?

Tartalomtervezésnél érdemes először kiválasztani a vállalkozáshoz vagy weboldalhoz legközelebb álló kategóriát, majd régióra és releváns időszakra szűkíteni az adatokat. Ezután azt lehet megvizsgálni, milyen keresések kerülnek előre, mely témák erősödnek, és vannak-e szezonálisan visszatérő minták.

A Google Trends nem keresési volumenmérő

Fontos, hogy a Google Trends továbbra sem pontos havi keresési volumeneket mutat. Az eszköz relatív keresési érdeklődést jelenít meg, jellemzően 0 és 100 közötti normalizált skálán. A 100-as érték az adott beállítások mellett mért legnagyobb relatív érdeklődést jelzi, nem pedig száz keresést vagy százalékos piaci részesedést.

Ezért egy Trendsben emelkedő téma önmagában még nem bizonyítja, hogy abból nagy organikus forgalom érkezik majd. A Trends erőssége elsősorban a változás, az időzítés, a földrajzi eltérések és az egymáshoz viszonyított érdeklődés megértése.

Mit jelent az új funkció magyar weboldalaknak?

Magyar SEO-projekteknél különösen hasznos lehet a kategóriaalapú feltérképezés, mert kisebb keresési piacon sok kulcsszóhoz korlátozott külső adat áll rendelkezésre. A Trends nem oldja meg ezt a problémát teljesen, de segíthet gyorsabban észrevenni, ha egy témakör iránt nő az érdeklődés, vagy új keresési megfogalmazások kezdenek terjedni.

A Google Trends új Explore oldalán kategóriák szerint is szűrhetők a keresési trendek, akár konkrét kulcsszó megadása nélkül. Megmutatjuk, mit jelent az új funkció SEO, kulcsszókutatás és tartalomtervezés szempontjából.

Hírek

Vége a Manifest V2-nek: a Google eltávolította a régi Chrome-bővítményeket a Web Store-ból

Megnyitja keresési adatainak egy részét a Google Európában – lekérdezési és kattintási adatok is elérhetők lesznek

Bemutatták a GPT-6 Astrát: az OpenAI új modellje már összetett számítógépes feladatokat is önállóan végez

További hírek

Változtatott a Google a site reputation abuse kezelésén Európában – Magyarországot is érinti

Új funkció érkezett a Google Trendsbe: egyszerűbb lett a keresési trendek kutatása

Már mérhető az AI-megjelenés a Google Search Console-ban: globálisan elérhető az új riport

Elindult a ByBence Hírek: Google, SEO és webfejlesztési hírek egy helyen