A Google 2026. augusztus 31-én eltávolította a Chrome Web Store-ból az összes megmaradt Manifest V2 alapú böngészőbővítményt. Ezzel lezárult a Chrome bővítményplatformjának több éve tartó átállása a Manifest V3 rendszerre.

A változás nem csupán azt jelenti, hogy új Manifest V2 bővítmények már nem jelenhetnek meg a Chrome Web Store-ban. A Google hivatalos ütemterve szerint a még bent maradt MV2-bővítményeket is eltávolították az áruházból, így azok a továbbiakban nem telepíthetők újra és frissítést sem kaphatnak a Chrome Web Store-on keresztül.

A Chrome for Developers hivatalos Manifest V2 támogatási ütemterve augusztus 31-ét jelölte meg a kivezetési folyamat egyik utolsó állomásaként. Ettől a naptól minden megmaradt Manifest V2 bővítményt eltávolítottak a Chrome Web Store kínálatából.

Mi történik a már telepített Manifest V2 bővítményekkel?

Van egy fontos különbség az áruházból való eltávolítás és a böngészőben való működés között. A Google dokumentációja szerint azok a Manifest V2 bővítmények, amelyeket Chrome 138-on vagy egy korábbi Chrome-verzión már telepítettek, egyelőre a felhasználó rendszerén maradhatnak.

Ez azonban már csak átmeneti állapot. Ezek a bővítmények nem frissíthetők a Chrome Web Store-on keresztül, és ha eltávolítják őket a böngészőből, az áruházból már nem lehet őket újratelepíteni.

Chrome 139-től végleg megszűnik a Manifest V2 működése

A tényleges böngészőtámogatás kivezetése már korábban elkezdődött. A Google 2025. július 24-én közölte, hogy Chrome 138-ban minden normál felhasználónál letiltotta a Manifest V2 bővítményeket, és azokat már nem lehetett újra engedélyezni.

A vállalati környezetek számára biztosított ExtensionManifestV2Availability szabályzat Chrome 139-ben szintén megszűnik. A Google szerint emiatt a Chrome 139-re vagy újabb verzióra frissítő felhasználóknál a Manifest V2 bővítmények már nem működnek.

A Chrome 138 tehát az utolsó olyan Chrome-verzió, amelyben speciális vállalati beállítással még fennmaradhatott a Manifest V2 támogatása.

A manifest egy Chrome-bővítmény egyik alapvető konfigurációs fájlja. A manifest.json többek között meghatározza a bővítmény nevét, verzióját, jogosultságait, háttérfolyamatait és azt, hogy milyen böngészőfunkciókhoz férhet hozzá.

A Manifest V2 ennek a bővítményplatformnak a korábbi generációja volt. A Manifest V3 a Google újabb modellje, amely több ponton megváltoztatta a Chrome-bővítmények működését, különösen a háttérfolyamatok, a hálózati kérések kezelése, a jogosultságok és a távoli kód futtatása területén.

Miért vezette be a Google a Manifest V3-at?

A Google a Manifest V3 fő céljai között a biztonság, az adatvédelem és a teljesítmény javítását emeli ki. Az új rendszer több olyan lehetőséget korlátoz, amelyekkel egy bővítmény nagy mennyiségű felhasználói adathoz vagy hálózati forgalomhoz férhetett hozzá.

A változás egyik fontos eleme, hogy a Manifest V3 bővítmények nem tölthetnek be és futtathatnak tetszőleges, távolról hosztolt JavaScript-kódot. A működéshez szükséges programlogikának alapvetően a bővítmény csomagjában kell lennie, így azt a Chrome Web Store ellenőrzési folyamata is vizsgálhatja.

A háttéroldalakat service workerek váltották fel

A Manifest V2 bővítmények tartós háttéroldalakat használhattak, amelyek akkor is futhattak, amikor a bővítmény éppen nem végzett látható feladatot. Manifest V3 alatt ezeket extension service workerek váltják fel.

A service worker eseményvezérelt módon működik, és amikor nincs rá szükség, leállhat. A Google szerint ennek egyik előnye, hogy a bővítmények háttérfolyamatai kevesebb erőforrást használhatnak.

A hálózati kérések kezelése is megváltozott

Az átállás egyik legtöbbet vitatott része a hálózati kérések kezelésének módosítása volt. Manifest V2 alatt a bővítmények a webRequest API blokkoló működésével programozottan vizsgálhattak és módosíthattak hálózati kéréseket.

Manifest V3-ban a Google sok ilyen feladathoz a declarativeNetRequest API használatát helyezi előtérbe. Ennél a bővítmény előre meghatározott szabályokat ad át a böngészőnek, ahelyett hogy minden egyes hálózati kérés feldolgozásában közvetlenül részt venne.

Miért volt vitatott a Manifest V3 átállás?

A Manifest V3 bevezetése hosszú folyamat volt, és a fejlesztői közösség több alkalommal jelezte, hogy bizonyos Manifest V2 funkciók megfelelő helyettesítése még nem áll rendelkezésre. A Google emiatt korábban módosította és elhalasztotta a kivezetési ütemtervet, miközben új API-kat és további lehetőségeket adott a Manifest V3 platformhoz.

A hálózati kérések kezelésének változása különösen a tartalomszűrő és reklámblokkoló bővítmények miatt kapott nagy figyelmet. A Manifest V3 azonban nem általánosan tiltja a reklámblokkolást: a változás elsősorban azt érinti, milyen API-kon és milyen szabályok alapján hajthatják végre a bővítmények ezeket a műveleteket.

Mit jelent a változás egy átlagos Chrome-felhasználónak?

A legtöbb felhasználónak nincs szüksége manuális beavatkozásra, ha az általa használt bővítmény fejlesztője már kiadott Manifest V3-kompatibilis verziót. Az ilyen bővítmények továbbra is elérhetők és frissíthetők a Chrome Web Store-ban.

Probléma azoknál a régi bővítményeknél lehet, amelyeket a fejlesztő nem migrált Manifest V3-ra. Ezek Manifest V2 változatai már nem érhetők el a Chrome Web Store-ban, és új Chrome-verziókban nem használhatók.

Mit jelent mindez Chrome-bővítmények fejlesztőinek?

Egy aktívan karbantartott Chrome-bővítménynél a Manifest V3-ra való átállás már nem opcionális jövőbeli feladat. Ha egy fejlesztő továbbra is a Chrome Web Store-on keresztül szeretné terjeszteni és frissíteni a bővítményét, annak Manifest V3-kompatibilisnek kell lennie.

Nem elég egyszerűen átírni a manifest_version értékét

Egy összetettebb Manifest V2 bővítmény migrációja nem feltétlenül oldható meg azzal, hogy a manifest.json fájlban a 2-es verziószámot 3-ra cseréljük. A háttérfolyamatok életciklusa, az API-k, a jogosultságok és bizonyos hálózati funkciók működése is eltérhet.

A Google ezért külön Manifest V3 migration checklistet tart fenn, amely végigvezeti a fejlesztőket a manifest, a service worker, az API-k, a biztonsági beállítások és a publikálás ellenőrzésén.

Röviden: mi változott a Chrome Web Store-ban?

Lezárult a Chrome-bővítmények többéves átállása

A 2026. augusztus 31-i Web Store-eltávolítás inkább egy hosszú folyamat lezárása, mint egyetlen hirtelen változás. A Chrome Web Store már évekkel korábban megszüntette az új Manifest V2 bővítmények fogadását, majd a Google fokozatosan letiltotta a régi platformot a Chrome különböző kiadásaiban.

A mostani állapot azonban már egyértelmű: új Chrome-bővítmény fejlesztésénél és egy meglévő extension további karbantartásánál a Manifest V3 jelenti a támogatott irányt. A Manifest V2 pedig az áruházból való eltávolítással gyakorlatilag végleg a Chrome korábbi technológiái közé került.

A Google hivatalos idővonala részletesen felsorolja a Manifest V2 kivezetésének egyes lépéseit és a Chrome-verziókhoz kapcsolódó változásokat.

A Manifest V3 működéséről és a platform legfontosabb változásairól a Chrome for Developers külön dokumentációt tart fenn.

Ha saját weboldalad technikai SEO-beállításait, metaadatait és más fontos webes elemeit ellenőriznéd, a ByBence ingyenes eszközei külön oldalon érhetők el.

A modern webfejlesztéshez kapcsolódó fogalmakról és technológiákról a ByBence Academy további magyar nyelvű anyagokat tartalmaz.

A Google 2026. augusztus 31-én eltávolította a Chrome Web Store-ból az összes megmaradt Manifest V2 bővítményt. Mutatjuk, mit jelent a változás a felhasználóknak és a Chrome-bővítmények fejlesztőinek.

Chrome for Developers – Manifest V2 support timeline

Chrome for Developers – Manifest V3

Chrome for Developers – Manifest V3 migration guide

Vége a Manifest V2-nek: a Google eltávolította a régi Chrome-bővítményeket a Web Store-ból

A Google részletesen bemutatta European Search Dataset Licensing Programját, amelynek keretében jogosult európai keresőszolgáltatók hozzáférhetnek a Google Search bizonyos keresési adataihoz. A megosztandó adatkör többek között rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokat tartalmaz az Európai Gazdasági Térségből.

A program hátterében az Európai Unió Digital Markets Act szabályozása áll. Az Európai Bizottság 2026. július 16-án kötelező intézkedéseket határozott meg arra vonatkozóan, hogyan kell a Google-nek hozzáférést biztosítania ezekhez az adatokhoz. A Google augusztus végére frissítette a program nyilvános oldalát a részletesebb jogosultsági és jelentkezési feltételekkel.

Pontosan milyen Google Search-adatok válhatnak elérhetővé?

Az Európai Bizottság és a Google dokumentációja alapján nem egyszerű statisztikai összesítésekről van szó. A Search Dataset olyan adatkategóriákat tartalmazhat, amelyekhez hasonló adatokat a Google maga is felhasznál keresőszolgáltatásának fejlesztéséhez.

Ez különösen értékes adatkör, mert a Google hatalmas keresési volumenéből származó felhasználói interakciókhoz más keresőszolgáltatók saját rendszereikből nem tudnak hasonló léptékben hozzáférni.

Nem a Google keresési algoritmusát adják oda

Fontos különbség, hogy a program nem jelenti a Google rangsorolási algoritmusának, forráskódjának vagy keresési technológiájának megnyitását. Az Európai Bizottság kifejezetten keresési adatokról beszél, amelyeket más szolgáltatók saját keresési technológiájuk fejlesztésére használhatnak.

Egy külső szolgáltató tehát nem fogja megkapni azt a képletet, amely alapján a Google eldönti, melyik weboldal legyen az első találat. Olyan adatokhoz férhet hozzá, amelyekből saját keresőrendszere tanulhat és fejlődhet.

A változás alapja az Európai Unió Digital Markets Act szabályozása. A Google Search a DMA alapján kapuőrnek minősített szolgáltatás, ezért speciális kötelezettségek vonatkoznak rá.

Az Európai Bizottság szerint a Google több mint 90 százalékos keresőpiaci részesedéssel rendelkezik Európában, és ebből adódóan olyan mennyiségű felhasználói keresési adatot képes gyűjteni, amelyhez kisebb versenytársai nem férnek hozzá. Ezek az adatok közben tovább használhatók a Google saját keresőjének fejlesztésére, ami tovább erősítheti ezt az előnyt.

A szabályozás célja ezért az, hogy megfelelő feltételek mellett más online keresőmotorok is hozzáférhessenek a keresési piac szempontjából értékes adatok egy részéhez.

AI-keresők is jogosultak lehetnek az adatokra

A szabályozás egyik különösen érdekes része, hogy nem feltétlenül csak hagyományos Google-versenytársak használhatják a rendszert. Az Európai Bizottság szerint olyan AI-chatbotok is jogosultak lehetnek, amelyek tényleges online keresőmotor-funkciókat biztosítanak és megfelelnek a program követelményeinek.

Ez azért jelentős, mert az AI-alapú keresés egyre közvetlenebb versenytársa a hagyományos keresőmotoroknak. A Google keresési adatai elméletileg olyan rendszerek fejlesztését is segíthetik, amelyek a klasszikus találati lista helyett generatív válaszokkal dolgozzák fel a webes információkat.

Nem töltheti le bárki a Google keresési adatbázisát

A Search Dataset nem nyilvános adatbázis, és egy átlagos weboldal-tulajdonos, SEO-s vagy fejlesztő nem kérhet automatikusan hozzáférést. A Google részletes jogosultsági feltételeket határozott meg a jelentkezők számára.

A program tehát elsősorban valódi keresőszolgáltatóknak készült, nem pedig általános SEO-adatforrásnak.

A Google mintákat is biztosít majd az adatokból

A teljes Search Dataset licencelése előtt a jogosult jelentkezők különböző adatminta-csomagokat kérhetnek. A Google dokumentációja három szintet különböztet meg.

A Google jelenlegi ütemezése szerint ezek az adatminta-lehetőségek 2026. november 16-tól válnak elérhetővé.

Szigorú adatvédelmi követelmények vonatkoznak a rendszerre

A keresési adatok érzékenysége miatt a hozzáférés komoly adatvédelmi és információbiztonsági feltételekhez kötött. A program dokumentációja szerint a jogosult szervezeteknek megfelelő adatszeparációt, hozzáférés-ellenőrzést és naplózást kell kialakítaniuk.

Bizonyos hozzáférési szintekhez független harmadik fél által végzett audit és úgynevezett reasonable assurance jelentés is szükséges. A teljes adatkészlet folyamatos használatához később rendszeres ellenőrzés is tartozik.

A keresési előzményeket és Google-fiókokat nem adják át

Az adatmegosztás nem jelenti azt, hogy más keresők szabadon hozzáférhetnek egy konkrét Google-felhasználó teljes keresési előzményeihez vagy fiókadataihoz. Az Európai Bizottság több anonimizálási korlátozást is előír.

Szeptember 17-én jön a következő fontos lépés

A Google tájékoztatása szerint 2026. szeptember 17-től kezdi biztosítani a releváns jelentkezők számára a részletes adatlicenc-megállapodást. Ebben szerepelnek majd a technikai, biztonsági és szerződéses követelmények további részletei.

A teljes rendszer kiépítése ennél hosszabb folyamat. Az Európai Bizottság ütemezése alapján az anonimizált keresési adatkészlet véglegesítésének egyik fontos határideje 2026 novembere, a végleges árazási ajánlat pedig 2027 januárjára várható.

Fizetni is kellhet a Google Search-adatokért

A program nem általánosan ingyenes. A hozzáférés díjazása úgynevezett FRAND – fair, reasonable and non-discriminatory – feltételeken alapul. A szabályozás korlátozza, milyen költségeket számíthat fel a Google, és a díjazás alapját a hozzáférés biztosításának többletköltségei, valamint egy meghatározott megtérülési ráta adhatja.

Mit jelenthet mindez a keresőpiac számára?

A Google egyik legnehezebben reprodukálható előnye nem kizárólag maga a keresési algoritmus, hanem az a hatalmas mennyiségű interakciós adat is, amelyet több milliárd keresés során képes összegyűjteni. Egy új keresőmotor számára ezt a visszacsatolási rendszert rendkívül nehéz nulláról felépíteni.

Ha a jogosult versenytársak valóban használható rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokhoz jutnak, az csökkentheti ezt a belépési akadályt. Ettől azonban még nem következik automatikusan, hogy rövid időn belül új keresők veszélyeztetik a Google pozícióját: az adatok mellett infrastruktúra, index, rangsorolási technológia és megfelelő felhasználói termék is szükséges.

A program közvetlenül nem módosítja a Google rangsorolási rendszerét, ezért a weboldal-tulajdonosoknak nincs miatta új technikai SEO-feladatuk. Nem új rangsorolási tényezőről és nem Google algoritmusfrissítésről van szó.

Hosszabb távon azonban fontos lehet a változás. Ha több kereső és AI-alapú keresési szolgáltatás képes versenyképesebb rendszert építeni a Google által megosztott adatok segítségével, a webes keresési forgalom kevésbé koncentrálódhat egyetlen szolgáltató köré.

Ha a saját weboldalad Google Search teljesítményét szeretnéd vizsgálni, a ByBence ingyenes SEO-eszközei külön oldalon érhetők el.

Röviden: mit nyit meg a Google Európában?

A Google egyik legértékesebb erőforrása válik részben hozzáférhetővé

A European Search Dataset Licensing Program nem jelenti a Google Search technológiájának megnyitását, mégis szokatlanul értékes adatkört tesz elérhetővé. A felhasználói lekérdezésekből, találati rangsorokból, megtekintésekből és kattintásokból származó adatok olyan visszacsatolást biztosítanak, amelyet egy kisebb keresőmotor önmagában csak jóval kisebb léptékben tud összegyűjteni.

A program valódi hatása ezért valószínűleg nem egyik napról a másikra lesz látható a Google találati oldalain. A fontosabb kérdés az, hogy a következő években a keresőmotorok és az AI-alapú keresési szolgáltatások mennyire tudják felhasználni ezt az adatkört saját rendszereik fejlesztésére és a Google-lel való versenyre.

A program jogosultsági feltételeit, az adatkör leírását és a jelentkezési folyamatot a Google Search Central hivatalos oldalán tette közzé.

Az Európai Bizottság külön oldalon részletezi, milyen adatokat kell a Google-nek megosztania, és mi a DMA-intézkedés célja.

A Google részletesen bemutatta European Search Dataset Licensing Programját. Jogosult európai keresőszolgáltatók rangsorolási, lekérdezési, kattintási és megtekintési adatokhoz férhetnek hozzá. Mutatjuk, mit jelent a változás és kik használhatják az adatokat.

Google Search Central – European Search Dataset Licensing Program

European Commission – Sharing of Google Search data

European Commission – Digital Markets Act

Megnyitja keresési adatainak egy részét a Google Európában – lekérdezési és kattintási adatok is elérhetők lesznek

A Google 2026. augusztus 30-tól megváltoztatta, hogyan érvényesülnek a site reputation abuse, vagyis a webhely hírnevével való visszaélés miatt kiosztott manuális intézkedések az Európai Gazdasági Térségben. Mivel Magyarország az EGT része, a változás a magyar felhasználóknak megjelenített Google-találatokat is érinti.

A módosítás nem általános algoritmusfrissítés, és nem azt jelenti, hogy a Google minden európai weboldalt másképp rangsorol. Egy konkrét spamirányelv, a site reputation abuse érvényesítéséről van szó, azon belül is a manuális intézkedések EGT-n belüli hatásáról.

A Google site reputation abuse szabálya olyan helyzeteket céloz, amikor harmadik féltől származó tartalmat egy már erős vagy megbízhatónak számító domainen azért publikálnak, hogy a tartalom kihasználja a fogadó webhely meglévő rangsorolási jeleit, és így előnyhöz jusson a Google Keresőben.

A probléma lényege tehát nem pusztán az, hogy egy webhely külső szerzőtől vagy partnertől származó tartalmat közöl. A Google azt vizsgálja, hogy a tartalom célja és elhelyezése a fogadó domain reputációjának kihasználásával próbálja-e manipulálni a keresési rangsort.

A Google Search Central augusztus 28-i bejelentése szerint a site reputation policy alapján kiosztott manuális intézkedések ettől az időponttól eltérő hatással járnak az EGT-n belüli és az azon kívüli kereséseknél.

Mit jelent az, hogy az érintett szekció önállóan rangsorolhat?

Ez a változás egyik legfontosabb része. A Google közlése szerint az EGT-ben a problémás webhelyszakasz elkülöníthető a keresőrendszereiben, és idővel a webhely többi részétől függetlenül rangsorolhat.

Gyakorlati értelemben ez azt jelentheti, hogy egy erős domainen működő, különálló harmadik fél által készített szekció nem feltétlenül örökli ugyanúgy a teljes domain rangsorolási előnyeit. A Google azonban nem közölt egyetlen, minden webhelyre alkalmazható képletet vagy pontos időt arra, mikor és hogyan történik meg ez az elkülönítés.

Az Európai Gazdasági Térségen kívüli kereséseknél a Google szerint a site reputation abuse miatt kiosztott manuális intézkedés továbbra is közvetlenül érinti az adott problémás webhelyrészt. A webhely többi része ugyanakkor – a korábbi működéshez hasonlóan – nem feltétlenül érintett.

Ez azt is jelenti, hogy ugyanannak az URL-nek vagy webhelyszakasznak eltérő keresési helyzete lehet attól függően, hogy a felhasználó az EGT-n belül vagy azon kívül keres.

Miért változtatott a Google Európában?

A Google közleménye szerint a módosítás az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követi. A vállalat a Digital Markets Act, vagyis a digitális piacokról szóló uniós szabályozás környezetében módosította az EGT-ben alkalmazott érvényesítési megközelítést.

A Google ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is fontosnak tartja a site reputation abuse elleni fellépést, mert a gyakorlat szerinte manipulálhatja a keresési találatokat és ronthatja a felhasználói élményt.

Magyarországot valóban érinti a változás?

Igen. Magyarország az Európai Unió tagjaként az Európai Gazdasági Térség része, ezért a Google által leírt EGT-specifikus működés a magyarországi felhasználóknak megjelenített keresési találatokra is vonatkozik.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden magyar weboldalon látható rangsorolási változás következik be. A bejelentés kifejezetten a site reputation abuse szabály alapján kiadott manuális intézkedések hatására vonatkozik.

A változás elsősorban nagyobb, erős organikus jelenléttel rendelkező domaineknél lehet fontos, amelyek külön aloldalakon vagy szekciókban harmadik fél által készített, kereskedelmi vagy rangsorolási célú tartalmat tesznek közzé.

Egy vendégcikk vagy szponzorált tartalom automatikusan szabálysértő?

Nem. A harmadik féltől származó tartalom önmagában nem egyenlő site reputation abuse-zal. A Google spamirányelve a visszaélésszerű felhasználást célozza, vagyis azt, amikor a tartalmat elsősorban azért helyezik egy másik webhelyre, hogy kihasználja annak már meglévő rangsorolási jeleit.

Egy valódi szerkesztőségi együttműködés, vendégszerző vagy releváns partneri tartalom ezért nem pusztán a külső szerző miatt válik problémássá. A tartalom célja, minősége, relevanciája és a publikálás módja együtt számít.

A legfontosabb lépés továbbra is az, hogy a webhely tulajdonosa átnézze azokat a tartalmi részeket, amelyeket nem a saját szerkesztősége vagy csapata készít, és megvizsgálja, miért kerültek a domainre. Ha egy szekció elsődleges célja kizárólag a domain tekintélyének kihasználása, az kockázatot jelenthet.

SEO szempontból mi a legfontosabb következtetés?

A változás azt erősíti meg, hogy a Google egy webhely egyes részeit nem feltétlenül kezeli minden esetben egységes reputációs egységként. Egy különálló tartalmi szekció önálló értékelése különösen fontossá válhat akkor, ha annak témája, szerzői háttere és üzleti célja erősen eltér a fő webhelytől.

Normál vállalkozói weboldalaknál, saját szolgáltatásoldalaknál vagy saját szerkesztésű szakmai blogoknál ebből nem következik új teendő. A frissítés nem általános büntetés az aloldalakra, hanem egy konkrét spamgyakorlat kezelésének európai módosítása.

A változás pontos részleteit a Google Search Quality csapata a Search Central hivatalos blogján tette közzé.

A site reputation abuse definíciója és példái a Google hivatalos spamirányelveiben olvashatók.

Ha a saját weboldalad technikai SEO-beállításait szeretnéd átnézni, a ByBence ingyenes SEO-eszközei külön felületen érhetők el.

A Google 2026. augusztus 30-tól eltérően kezeli a site reputation abuse miatti manuális intézkedéseket az EGT-ben. A változás Magyarországot is érinti: mutatjuk, pontosan mi változott és mit jelent SEO szempontból.

Google Search Central

Google Search spam policies

Változtatott a Google a site reputation abuse kezelésén Európában – Magyarországot is érinti

A Google Trends új Explore felületén kategóriák alapján is lehet keresési trendeket vizsgálni, és ehhez már nem feltétlenül kell előre megadni egy konkrét keresőkifejezést. A 2026. szeptember 2-án bemutatott frissítés célja, hogy egy témakörön belül pontosabban lehessen feltérképezni, mire keresnek az emberek egy adott országban és időszakban.

A változás SEO szempontból azért érdekes, mert a kulcsszókutatás egyik gyakori problémája, hogy a kutatás már eleve egy előre kitalált kulcsszóból indul. A kategóriaalapú nézet ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy előbb egy teljes tématerületet vizsgáljunk meg, és csak utána döntsük el, mely keresésekből érdemes cikket, landing oldalt vagy más tartalmat készíteni.

Mi változott a Google Trends Explore oldalán?

A Google közlése szerint az új Explore oldalon előre definiált kategóriák használhatók a Trends-adatok pontosabb szűrésére. A kategóriák egy meglévő keresőkifejezés mellett is alkalmazhatók, de önmagukban, keresőkifejezés nélkül is használhatók.

Ez utóbbi a legérdekesebb újdonság: egy kategória kiválasztása után a Google Trends képes megmutatni az adott témakörben leggyakrabban keresett kifejezéseket a kiválasztott régió és időszak alapján. Így például nem szükséges előre eldönteni, hogy pontosan milyen könyves, technológiai vagy üzleti kifejezés érdekel bennünket.

Miért hasznos ez SEO kulcsszókutatásnál?

A hagyományos kulcsszókutatás gyakran úgy kezdődik, hogy a weboldal tulajdonosa vagy a SEO-s összeír néhány szerinte fontos kifejezést. Ez működhet, de könnyen kimaradnak olyan témák, amelyeket a célközönség valójában sokkal gyakrabban vagy más megfogalmazásban keres.

A kategóriaszűrő egy másik kiindulópontot ad: nem a kulcsszóból indulunk ki, hanem a témából. Ez különösen akkor lehet hasznos, amikor új tartalmi területet építünk, szezonális kereséseket keresünk, vagy még nem tudjuk, pontosan milyen kifejezésekkel írják le a felhasználók a problémájukat.

A többjelentésű keresések is pontosabban vizsgálhatók

A Google Trends kategóriái akkor is hasznosak, amikor egy keresőkifejezésnek több jelentése van. Ugyanaz a szó kapcsolódhat például technológiához, szórakozáshoz, sporthoz vagy egy termékhez. Ha minden kapcsolódó keresést egyetlen adathalmazként vizsgálunk, könnyen félreérthetjük a trendet.

A megfelelő kategória kiválasztásával szűkíthető a kontextus, így a Trends-adat közelebb kerülhet ahhoz a keresési szándékhoz, amelyet a saját tartalmunkkal ténylegesen meg szeretnénk célozni.

Hogyan használható az új Google Trends funkció tartalomtervezésre?

Tartalomtervezésnél érdemes először kiválasztani a vállalkozáshoz vagy weboldalhoz legközelebb álló kategóriát, majd régióra és releváns időszakra szűkíteni az adatokat. Ezután azt lehet megvizsgálni, milyen keresések kerülnek előre, mely témák erősödnek, és vannak-e szezonálisan visszatérő minták.

A Google Trends nem keresési volumenmérő

Fontos, hogy a Google Trends továbbra sem pontos havi keresési volumeneket mutat. Az eszköz relatív keresési érdeklődést jelenít meg, jellemzően 0 és 100 közötti normalizált skálán. A 100-as érték az adott beállítások mellett mért legnagyobb relatív érdeklődést jelzi, nem pedig száz keresést vagy százalékos piaci részesedést.

Ezért egy Trendsben emelkedő téma önmagában még nem bizonyítja, hogy abból nagy organikus forgalom érkezik majd. A Trends erőssége elsősorban a változás, az időzítés, a földrajzi eltérések és az egymáshoz viszonyított érdeklődés megértése.

Mit jelent az új funkció magyar weboldalaknak?

Magyar SEO-projekteknél különösen hasznos lehet a kategóriaalapú feltérképezés, mert kisebb keresési piacon sok kulcsszóhoz korlátozott külső adat áll rendelkezésre. A Trends nem oldja meg ezt a problémát teljesen, de segíthet gyorsabban észrevenni, ha egy témakör iránt nő az érdeklődés, vagy új keresési megfogalmazások kezdenek terjedni.

Helyi szolgáltatásoknál ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni az adatokat. Ha egy nagyon szűk magyar vagy városi lekérdezéshez nincs elegendő keresési mennyiség, a Trends nem feltétlenül fog használható görbét mutatni. Ilyenkor a Search Console saját lekérdezésadatai, a Google találati oldalának vizsgálata és a tényleges ügyfélkérdések legalább ilyen fontosak.

GEO szempontból is értékes lehet a témák feltérképezése

A generatív keresők és AI-alapú válaszrendszerek miatt egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy egy weboldal ne csak egyetlen kulcsszót célozzon, hanem egy témát összefüggéseiben is lefedjen. A Google Trends kategóriaalapú nézete ebben közvetetten segíthet: megmutathatja, milyen kapcsolódó témák és keresési igények jelennek meg ugyanazon a területen.

Ez nem jelent külön rangsorolási tényezőt, és a Google Trends használata önmagában nem javítja sem a klasszikus SEO-, sem az AI-megjelenéseket. A haszna abban van, hogy jobb témaválasztási és tartalomtervezési döntésekhez adhat adatot.

Röviden: mit érdemes tudni a Google Trends új kategóriaszűrőjéről?

A funkció közvetlenül a Google Trends Explore felületén próbálható ki.

A szeptember 2-i bejelentés részleteit a Search Engine Land is összefoglalta a Google közlésére hivatkozva.

Ha a trendkutatás után a weboldalad technikai SEO-elemeit is ellenőriznéd, a ByBence ingyenes webes eszközei külön oldalon érhetők el.

A Google Trends új Explore oldalán kategóriák szerint is szűrhetők a keresési trendek, akár konkrét kulcsszó megadása nélkül. Megmutatjuk, mit jelent az új funkció SEO, kulcsszókutatás és tartalomtervezés szempontjából.

Google Trends

Search Engine Land

Új funkció érkezett a Google Trendsbe: egyszerűbb lett a keresési trendek kutatása

A Google Search Console 2026. augusztus 31-től világszerte elérhetővé tette a generatív AI teljesítményriportot, amely külön adatokat mutat arról, hogyan jelennek meg egy weboldal oldalai a Google mesterséges intelligenciával működő keresési funkcióiban. A Search riport jelenleg az AI Overviews és az AI Mode megjelenéseit tartalmazza.

Ez fontos változás a keresőoptimalizálásban, mert a weboldalak tulajdonosai korábban jóval kevesebb közvetlen információt kaptak arról, hogy tartalmuk milyen láthatóságot ér el a Google generatív AI-felületein. Az új Search Console jelentés segítségével már követhető, hogy egy webhely hány megjelenést szerez ezekből a felületekből, mely oldalai szerepelnek bennük a legtöbbször, és mely országokból vagy eszközökről érkeznek ezek a megjelenések.

Mi az új Google Search Console generatív AI teljesítményriport?

A Generative AI performance report a Google Search Console új jelentése, amely azt méri, hogy egy weboldal milyen láthatóságot kap a Google Search generatív mesterségesintelligencia-funkcióiban. A Google hivatalos dokumentációja szerint a Search riport jelenleg az AI Overviews és az AI Mode adatait tartalmazza.

A jelentés legfontosabb mérőszáma jelenleg a megjelenés, vagyis az impression. Egy megjelenés akkor keletkezhet, amikor a felhasználónak a Google generatív AI-funkciójában megjelenik egy, az adott webhelyre mutató link.

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a Search Console-ban már nem kizárólag a hagyományos Google-találatok teljesítményét lehet vizsgálni. Külön láthatóvá válik az a réteg is, ahol a Google mesterséges intelligenciája válaszokat állít össze, és ezekhez weboldalakat használ forrásként vagy kapcsolódó találatként.

Milyen Google AI-funkciókat mér a Search Console?

A Google Search generatív AI teljesítményriportja jelenleg két fontos keresési felületet tartalmaz: az AI Overviews és az AI Mode megjelenéseket. A Google közlése szerint a támogatott funkciók listája a kereső fejlődésével később tovább bővülhet.

A Search Labs kísérleti funkcióinak adatai ugyanakkor nem kerülnek bele a jelentésbe. A Google ezt azzal indokolja, hogy ezek a kísérletek még aktív fejlesztés alatt állnak.

Az új jelentés nem egyszerűen egyetlen összesített számot mutat. A weboldal AI-megjelenései több dimenzió szerint is vizsgálhatók, így már azt is meg lehet nézni, mely tartalmak teljesítenek jól a Google generatív keresési felületein.

Az oldalakhoz kapcsolódó teljesítményadatokat a Search Console a legtöbb esetben a kanonikus URL-hez rendeli. Ez ugyanazt az alapelvet követi, amelyet a hagyományos Search Performance jelentésekben is használ.

Az új AI-riport egyelőre nem ugyanazt mutatja, mint a hagyományos Search Performance

Fontos különbség, hogy a generatív AI teljesítményriport jelenlegi formájában elsősorban az AI-megjelenések láthatóságára koncentrál. A hagyományos Search Performance riport ezzel szemben olyan alapvető mutatókat is tartalmaz, mint a kattintások, a CTR és az átlagos pozíció.

Ezért az AI-riportot nem érdemes a klasszikus SEO-mérések helyettesítőjeként kezelni. Sokkal inkább egy új adatforrásként használható annak megértésére, hogy egy webhely mennyire válik láthatóvá a Google mesterséges intelligenciával működő keresési felületein.

Mi számít AI-megjelenésnek a Google szerint?

A Google Search Console dokumentációja szerint egy impression azt jelzi, hogy a webhelyre mutató link megjelent a felhasználónak egy támogatott generatív AI-funkcióban. Ha ugyanannak a webhelynek két találata is szerepel egy generatív keresési felületen, a tulajdonság szintjén ezek egyetlen megjelenésként számíthatnak.

Ez azért lényeges, mert az AI-alapú keresési felületek felépítése eltér a klasszikus tíz kék linkből álló találati listától. Egy AI-válasz egyszerre több forrást is használhat, és ugyanaz a webhely több ponton is kapcsolódhat a generált válaszhoz.

A Google azt is megengedi, hogy egy weboldal kizárja magát az AI-funkciókból

A teljesítményriport mellett egy másik fontos Search Console funkció is világszerte elérhetővé vált 2026. augusztus 31-én. A Search generative AI control segítségével a webhely tulajdonosa szabályozhatja, hogy a Google felhasználhatja-e az oldal linkjeit és tartalmát a támogatott generatív keresési funkciókban.

Az alapértelmezett beállítás az engedélyezés. Ebben az esetben a webhely tartalma megjelenhet az AI Overviews, az AI Mode és a Google Discover támogatott generatív AI-funkcióiban, valamint felhasználható az AI-válaszok megalapozásához.

Ha egy webhely tulajdonosa a kizárást választja, a Google szerint az adott webhely tartalma nem jelenik meg ezekben a generatív AI-funkciókban, és nem használható az AI-válaszok megalapozásához sem. Ennek következtében a webhely ezekből a felületekből nem kap megjelenéseket vagy forgalmat.

A keresőoptimalizálás egyik alapvető kérdése eddig az volt, hogy egy oldal milyen lekérdezésekre, milyen pozícióban és milyen átkattintási aránnyal jelenik meg a Google találatai között. A generatív keresés terjedésével ehhez egy új kérdés társul: bekerül-e egy weboldal azok közé a források közé, amelyeket a Google AI-alapú keresőfelületei megjelenítenek.

Az új Search Console riport ezért az AI-keresések optimalizálásának egyik első közvetlen Google-adatforrása. Egy webhely tulajdonosa már nem kizárólag külső eszközökre vagy manuális ellenőrzésekre támaszkodhat annak megállapításakor, hogy tartalma megjelenik-e generatív Google-felületeken.

Ha a hagyományos keresőoptimalizálás működését szeretnéd jobban megérteni, a ByBence Academy SEO-anyagai külön foglalkoznak a Google számára fontos technikai és tartalmi alapokkal.

Mit jelent az új Search Console riport a GEO számára?

A GEO, vagyis Generative Engine Optimization olyan optimalizálási megközelítést jelent, amelynek célja, hogy egy tartalom a generatív keresők és AI-alapú válaszrendszerek számára is könnyen értelmezhető, megbízható és hivatkozható legyen. A fogalom az AI-alapú keresés terjedésével egyre gyakrabban jelenik meg a hagyományos SEO mellett.

Az új Google Search Console jelentés azért különösen érdekes ebből a szempontból, mert közvetlenebb visszajelzést adhat arról, hogy egy weboldal tartalma ténylegesen kap-e láthatóságot a Google generatív AI-felületein. Vagyis a GEO-val kapcsolatos munka egy része már nem kizárólag elméleti vagy manuálisan ellenőrizhető.

Fontos ugyanakkor, hogy jelenleg nincs olyan hivatalos Google-mutató, amely egy weboldalnak általános „GEO-pontszámot” adna. Az AI-megjelenések száma egy mérhető jelzés, de önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott optimalizálási módszer okozta a változást.

Hogyan lehet nagyobb eséllyel bekerülni a Google AI-válaszaiba?

A Google nem tett közzé olyan külön optimalizálási receptet, amely garantálná az AI Overviews vagy AI Mode megjelenést. A generatív keresési láthatóságot ezért továbbra is a stabil SEO-alapokra, pontos és hasznos tartalomra, megfelelő indexelhetőségre, egyértelmű oldalstruktúrára és megbízható információkra érdemes építeni.

Nem kell külön „AI SEO” kedvéért átírni az egész weboldalt

Az AI-alapú keresés megjelenése könnyen azt az érzést keltheti, hogy teljesen új optimalizálási szabályokra van szükség. A gyakorlatban azonban a legtöbb jó GEO-alapelv erősen átfed a jó SEO-val: pontos válaszok, jól strukturált információ, egyértelmű entitások, eredeti tartalom, technikailag megfelelő weboldal és ellenőrizhető források.

A különbség egyre inkább a mérésben jelenik meg. Ha egy oldal korábban jól teljesített a hagyományos Google-találatok között, most már azt is érdemes figyelni, hogy ugyanez a tartalom kap-e megjelenéseket az AI Overviews és AI Mode felületeken.

Miért fontos ez magyar weboldalak számára?

A Search Console új riportjának globális bevezetése azt jelenti, hogy a funkció nem kizárólag amerikai webhelyek számára készült. A Google 2026. augusztus 31-i állapota szerint az új generatív AI insightokat világszerte minden webhely számára bevezette.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden Search Console-tulajdonos azonnal adatokat is fog látni. A Google dokumentációja szerint előfordulhat, hogy egy property azért nem mutat AI-riportot, mert még nem kapott elegendő megjelenést a támogatott generatív keresési funkciókban.

Egy kisebb magyar weboldalnál ezért az is teljesen normális lehet, ha az új jelentés kezdetben nem tartalmaz adatot. Ahogy az AI-funkciók használata és a webhely láthatósága növekszik, később jelenhetnek meg mérhető eredmények.

Hol található az új AI-riport a Search Console-ban?

A generatív AI teljesítményjelentés a Google Search Console felületén érhető el azoknál a propertyknél, amelyek rendelkeznek megfelelő adatokkal. A riportból az adatok exportálhatók is, így hosszabb időszakra külön elemzés vagy saját riport készíthető belőlük.

A generatív AI-funkciók engedélyezésének vagy kizárásának beállítása a Search Console Settings részében található Search generative AI vezérlő alatt.

Röviden: mi változott a Google Search Console-ban?

Új korszak kezdődik a keresési teljesítmény mérésében

A Search Console generatív AI jelentése önmagában nem változtatja meg a Google rangsorolását, de jelentősen javítja annak mérhetőségét, hogy a weboldalak milyen szerepet kapnak az AI-alapú keresési élményben.

A SEO teljesítmény vizsgálata ezért fokozatosan túlmutathat azon, hogy egy oldal hányadik helyen szerepel egy hagyományos keresési találati oldalon. Egyre fontosabb kérdéssé válik az is, hogy a webhely információi megjelennek-e azokban a generatív válaszokban, amelyeken keresztül a felhasználók egyre több keresést végeznek.

A Google Search Console hivatalos dokumentációja részletesen leírja, milyen adatokat tartalmaz a generatív AI teljesítményriport.

A generatív AI-funkciók engedélyezéséről és kizárásáról a Google külön Search Console súgóoldalt tart fenn.

A ByBence ingyenes eszközeivel egy weboldal technikai SEO-elemei, metaadatai és más fontos beállításai is ellenőrizhetők.

A Google Search Console generatív AI teljesítményriportja világszerte elérhetővé vált. Megmutatja a weboldalak AI Overviews és AI Mode láthatóságát, oldal-, ország-, eszköz- és dátumadatokkal. Mutatjuk, mit jelent SEO és GEO szempontból.

Google hírek

Vége a Manifest V2-nek: a Google eltávolította a régi Chrome-bővítményeket a Web Store-ból

Megnyitja keresési adatainak egy részét a Google Európában – lekérdezési és kattintási adatok is elérhetők lesznek

Változtatott a Google a site reputation abuse kezelésén Európában – Magyarországot is érinti

Google

Új funkció érkezett a Google Trendsbe: egyszerűbb lett a keresési trendek kutatása

Már mérhető az AI-megjelenés a Google Search Console-ban: globálisan elérhető az új riport